Március idusa a Csaplárban: Jövendölés - életképek Petőfi Sándor életéből

"... Dicső neve költő-fiadnak, Anyám, soká, örökkön él" - ezekkel a sorokkal zárja Petőfi Sándor Jövendölés című versét 1843 márciusában, mely valójában saját sorsa alakulásának egy víziója. Linka Ágnes azonos című darabja nem egy látomást kíván színpadra vinni, inkább áttételesen a vers tartalmára utal és egy egészen újszerű látószögbe helyezkedve szemléli Petőfit.

Linka Ágnes drámaíró nem először foglalkozik Petőfi Sándorral, a Petőfi és Arany levelezését bemutató, sikerre vitt előadása után mindenképpen szeretett volna a költő születésének 200. évfordulójáról is méltó módon megemlékezni. "Hónapokig gondolkodtam azon, hogyan közelítsem meg a költőóriás rövid, de szerteágazó és igen tartalmas életét. Egyet tudtam: nem a megszokott és sokat látott aspektusokat fogom alkalmazni. Arra jutottam, hogy a legszorosabb kapcsolatait, a családi viszonyulásait, kötődéseit fogom felfejteni." Így született meg a Jövendölés című darab, mely Petőfi Sándor édesanyjával, édesapjával, öccsével, feleségével és fiával való kapcsolatát szálazza szét. Linka Ágnes nem csak Petőfi összes költeményét olvasta el, hanem a hozzátartozók, tehát Szendrey Júlia, Petőfi István és fia, Zoltán életművét is. ,,Ebből a hatalmas anyagból kiválasztottam tizennégy verset, valamint egy Júlia által műfordított Andersen mesét, melyek közé élettörténeteket írtam, s így idézem fel tíz képben a Petőfi család életét."

A néző várhatóan sok új információval gazdagodik, megtudhatja ugyanis, valójában milyen volt Petőfi kapcsolata a szüleivel, mennyire tudtak egymás művésztársai lenni Júliával, elismerte-e az apa Petőfi tehetségét, de Zoltán születésének napjai is éltre kelnek a színpadon. Érzelmek, egymásra hatás, megértettség és meg nem értettség - a darab olyan aspektusokon keresztül láttatja Petőfit, ami semmiképp sem megszokott.

A történet 3-4 évvel Petőfi halála előtt indul és a költő eltűnése után is folytatódik, s a néző beleláthat Júlia, István és Zoltán életébe. Bár elhangzik a Jövendölés című vers a színpadon, de a darab nem ezért kapta ezt a címet: "Petőfi egy vátesz volt, hiszen még életében megjövendöli, hogy talán nem lesz hosszú életű, de a műveiben örökké fog élni. A színdarabom erre utal, hogy valóban egy emblematikus alkat volt, egy ritka tehetség."

A három kiváló színész, Brunner Márta, Siposhegyi Zsolt és Plaszkó Bence egy egész színtársulatot helyettesít: Brunner Márta, az Újszínház kiváló művésze jeleníti meg Petőfi édesanyját és feleségét, Júliát. Siposhegyi Zsolt Petőfi Sándort és Zoltánt testesíti meg, míg Plaszkó Bence idősebb Petrovits Istvánt, valamint kisebbik fiát, Sándor öccsét, ifj. Petrovits Istvánt alakítja. Csak egy kereplő jelzi a váltást, de elég egy kucsma, egy fejkendő, egy szoknya fel- és levétele, s a néző tudja, látja, már egy új szereplő mesél a színpadon. Ezerféle érzelem, szenvedély, boldogság, ujjongás, torokszorító aggodalom, féltés, reménytelenség, kilátástalanság ölt testet a néző lelki szeme előtt. A másfél órás, mozgalmas darabban számos díszletelem, hangszer, jelmez, kellék és kreatív találékonyság szolgálja a megértést és borítékolható katarzist.

Ingyenes program.